MSI RX 470 4G Gaming X VS MSI GeForce GTX 1060 GAMING X 6G

Az AMD Polaris alapú VGA termékcsaládja már egy jó ideje a piacon van, viszont az elmúlt hónapokban egy olyan dolog történt, amire az Nvidia nem feltétlenül volt felkészülve. Az AMD ismét újra írta a 2015 év végén bemutatott Crimson drivert, mely ezúttal Crimson ReLive névvel került a nyilvánosság számára elérhetővé. A driver különlegessége az Nvidia Geforce Experience Shadowplay szoftvere ellen készített ReLive rögzítőben rejlik, melyben a shadowplay-hez hasonlóan nem csak rögzíteni tudunk játékon belüli felvételeket, de streamelni is, mindezt kevesebb erőforrás igényével, mint a konkurens szoftverével. 

A driver különlegessége persze az optimalizálásban is rejlik, így a piacon lévő Polaris kártyákkal sokkal kiegyensúlyozottabb képkockaszám érhető el, mint korábban, melynek minden AMD tulajdonos örülhet, ellentétben a konkurenciával, ahol a növekedésnek köszönhetően már a DirectX 12 driverek optimalizálásán dolgoznak. Ezt azért volt fontos megemlíteni, mert tesztlaborunk legújabb vendége az AMD RX 470 volt, méghozzá az MSI RX 470 4G Gaming X személyében. Elöljáróban annyit érdemes tudni a videokártyáról, hogy hatékony hűtés kapott rajta helyet, illetve a vezérlő GPU gyári túlhajtást is kapott, de mielőtt ezek részletezésébe belemennénk, vizsgáljuk meg a referenciamodellt. 

A kártya a 4. generációs Graphics Core Next, azaz GCN architektúrára épül, mely a Polaris kódnevet kapta. A Polaris előnye a korábbi GCN kártyákkal szemben az alacsonyabb fogyasztásban és ezzel ellentétesen a jobb teljesítményben merült ki. Az RX 470 a Polaris 10 Pro architektúrára épít, melynek a 14 nanométeres FinFET gyártástechnológia szolgált alapjául. A kártya nem mellesleg a kicsivel erősebb Polaris 10 XT kódnévvel ellátott RX 480 gyengített változata, mely gyengítés nemcsak órajelben, hanem minden másban megmutatkozik, persze a fogyasztás előnyére. A kártya elérhető 4 és 8 gigabyte-os verzióban is, de ezek között a memória méretén és az ezzel adódó minimális sebességelőnyön kívül semmilyen más különbség nem található. A kártya 4,940 TFLOPS teljesítménnyel rendelkezik, mely nagyjából a PS4 pro teljesítményétől 0.82 TFLOPS-al jobb, így nagyjából sejthető, hogy egy jól optimalizált cím, vagy egy Final Fantasy XV (ha végre bejelentik és nem csak techdemóznak) hogyan fog futni egy ilyen kártyával PC-n. 

A kártya 2048 stream processzorral és 32 CU-val (számoló egységgel) lett felszerelve, melyhez 32 ROP (renderelő egység) tárul. A kártya alapórajele 926 MHz, mely a boostnak köszönhetően akár 1206 MHzre is felugorhat. Az RX 470 128 textúrázó egységgel érkezik melyek 154.4 GT/s-al tudják a textúrákat, míg 38.6 GB/s-el tudják a pixeleket kitölteni. Ebben persze nagy szerepet játszik a memória, mely 256 bites interfészen kommunikál a GPU-val, és a 6,6 GHz-es összórajellel dolgozó GDDR5 memóriák 211GB/s-os sebességgel kommunikálnak a számítógépünk többi komponensével a PCI-E X16 interfészen keresztül. A kártya 120W-os TDP-vel rendelkezik, így végre a konkurenciához hasonlóan jó teljesítmény/fogyasztás aránnyal dolgozó kártyákat dobott a piacra, de ez ki fog derülni tesztünkből, hogy mennyivel jobbak-e attól, vagy éppen mennyivel nem. Referenciakártya révén a DVI támogatást el lehet felejteni, cserébe HDMI 2.0 és Display Port 1.4 csatlakozók kaptak helyet a kártyán. Az Eyefinity és a FreeSync támogatás természetesen adott. Időközben az AMD bemutatta a FreeSync 2 technológiát, mely az előd hiányosságait hivatott orvosolni. Akit jobban érdekel a technológia, az a magyar származású Tungler Antal narratívájából megtudhatja, miért is jobb a 2.0 az elődjénél.

Térjünk rá tesztlaborunk vendégére, az MSI RX 470 Gaming X-re. A kártya a díjnyertes Twin Frozr hűtő 6. generációs változatát hordozza magán, mely rendkívül jó extrákat kínál a referencia kártya hűtéséhez képest. Ehhez pedig pluszként extra a megemelt gyári órajel és a remek túlhajtási potenciál, köszönhetően a gyári kártyával ellentétben 6 helyett 8 pines tápcsatlakozónak, amely értelemszerűen nagyobb teret ad a kártyának az energiafelvételhez, ezáltal nagyobb teljesítmény is elérhető vele kisebb manuális túlhajtással, de erről majd kicsit később… Térjünk egy kicsit rá a kártya PCB-jére (nyák). Hasonlóan a többi MSI termékhez, Military Class 4 komponensek építik fel a kártyát, így Szuper Ferrit Tekercsek (SFC), japán szilárd kondenzátorok és erősen vezetőképes polimerizált kondenzátorok (Hi-C CAP) kaptak helyet a PCB-n. A PCB mérete a referenciához képest meg lett növelve, ezáltal hatékonyabb hűtést eredményezve egyes komponenseknek. Tekercsekből ugyan „csak” 6 fázis kapott helyet a nyákon, de ez épp elegendő helyet fog adni az extrém túlhajtásnak. Ez persze semmit nem érne a 8 pines tápcsatlakozó nélkül, amelynek köszönhetően akár 150 W energiafelvételre is képes a kártya. Erre szükség is lesz, ugyanis a kártya kihasználja a lehetőséget, amennyire csak lehet. Az RX 480-al ellentétben a PCB és a ventilátor között nincsen hőpajzs, így valamivel kevésbé hatékony hőkezelésre lehet számítani, mint a nagyobb testvérénél, de az alacsonyabb specifikációk miatt ennek túlzott jelentősége nem lesz. Ez ugyan úgy igaz a hátlapi pajzsra, aminek csak dizájn tekintetében van jelentősége, ugyanis nem éppen jó hűtési képességeikről hírhedtek az ilyen hátlapok a videokártyákon. 

A Twin Frozr VI elődjéhez képest jelentős előrelépést jelent, ugyanis nem csak hatékonyabb hűtést eredményez, de a halkabb működés is garantált. Ez pláne igaz a 0 decibeles Zero Frozr üzemmódnak. Ennek a funkciónak az a lényege, hogy amíg a GPU hőmérséklete nem éri el a 60°C-ot, addig a ventilátorok nem kapcsolnak be. Sajnos AMD-nél ettől nem kell tartanunk, hogy a kártya örökké zajmentes üzemmódban fognak működni, de erről picit később számolunk be. Ventilátorok tekintetében a már külön is forgalomba került TORX 2.0 csücsül a hűtőbordán, melynek különlegessége a diszperziós ventilátorlapátban rejlik. A TORX ventilátoron felváltva egy diszperziós és szorosan mögötte egy tradicionális lapát kapott helyet, melynek célja a nagyobb légnyomás és a jobb légáramlás elérése. A működési elv igen egyszerű, a diszperziós lapát a felé áramló levegőt megpróbálja a radiátor felé irányítani, viszont értelemszerűen a levegő nem egy irányba áramlik, hanem szétszórtan. Itt jön képbe a csiszolt diszperziós felület, amely a felfelé visszaáramló levegőt próbálja a tradicionális lapát alá irányítani, egy jobb légáramlást és nyomást garantálva. Az eredeti TORX ventilátorokhoz képest pedig 13%-al nőtt a légáramlás és 22% több lett a légnyomás is, mely végeredményként hűvösebb kártyát eredményez. 

A radiátor sem egyszerű, hanem süllyesztett lépcsőzetes felülettel rendelkezik, melynek szintén a hatékonyság tekintetében van értelme, ugyanis a speciális aerodinamikai kialakítás megpróbálja a kártya legmelegebb pontjaira összpontosítani a ventilátorok által generált levegőt eljuttatni, ezáltal hűvösebb működést eredményezve. A kártya 4 db 8 mm-es átmérővel rendelkező nikkelezett réz-hőcső segítségével próbálja a ventilátorok által fújt levegőt a GPU-val direktbe érintkező szintén nikkelezett réz alapú bázisfelületre, amely magas-minőségű hővezető pasztán keresztül vezeti át a hűtött levegőt közvetlen a GPU-ra. Ha pedig ez nem lenne elég, az MSI-nél tudják miről szólt 2016 és 2017, a válasz pedig nem más, mint az RGB világítás. A kártya Mystic Light támogatással rendelkezik, így akár teljes szinkronban képes világítani a megfelelő MSI (CARBON) alaplapokkal. Dizájn tekintetében a hűtő váza remekül passzol az AMD ökoszisztémájába a maga piros-fekete színpárosításával. Referenciakártyával ellentétben az MSI kínál DVI portot a régi monitorokat használók számára, így nincs akadálya a magas-frissítési frekvenciával dolgozó monitorok használatának, de ebben a Display Port is segíthet. Ha pedig valaki esetleg HDMI-t használna, az élvezheti a 60 Hz-es 60 FPS-es módot is, köszönhetően a HDMI limitációjának. 

A kártya Crossfire kompatibilis, és még akár gyengébb VR alkalmazásokban is képes megállni a helyét, de erről majd később. Szoftverek tekintetében a driver mellé az MSI mellékeli a saját Afterburner szoftverét, mely a túlhajtás szerelmeseinek egyik kedvenc játékszere, ha ez nem lenne elég, az AMD WattMan driverbe épített felületét is használhatjuk ugyanerre a célra. Az MSI pusztán a jófejség kedvéért még 2 hónapos WTFast előfizetést, és 1 éves XSplit licenszt is kínál a kártya mellé. Nem mellesleg még az MSI Gaming appal is kompatibilis a kártya, ahol ki-be tudjuk kapcsolni a Zero Frozr technológiát, VR módba kapcsolhatjuk a rendszert, a monitor színskálájának tudjuk a beállításait módosítani, különböző OC és Gaming módba tudjuk kapcsolni a kártyát, illetve a LED panel színeit is át tudjuk állítani. És ha már OC, akkor muszáj megemlíteni a gyári túlhajtás mértékét, amely OC módban 1254 MHzre növeli a Boost órajelet, ráadásul a memória órajelét is megemeli 100 MHz-el, így összesen 6,7 GHz-es sebességen fog működni. A Gaming mód is kínál egy kisebb túlhajtást a kártya számára, de az alap 1206 MHzről csak 1242 MHzre növeli meg a Boost frekvenciáját, így érdemesebb a kártyát OC módra kapcsolni a szoftverben. Tesztjeinket ennek megfelelően mi is OC módban végeztük. Az MSI tudja, hogy az elmúlt év és az idei is az RGB-ről szól, így a beépített LED panelt akár 16.8 millió különböző színre is tudjuk állítani, ha pedig ezt megunnánk, a beállítható effektek valamelyikét is rádobhatjuk a kártyára. A doboz is érdemel néhány szót. A szokásos MSI féle dobozdizájn adott, amely jól felhívja a benne bújó bestiára a figyelmet, ráadásul kellő mennyiségű információval látja el a felhasználókat, mindezt az elegáns megszokott dizájnban, így nem lehet rá panasz.

 

Térjünk rá a lényegre, amire mindenki várt, a tesztekre. A kártyát különböző tesztprogramok segítségével mértük le, ebből pedig egyszerűen lehet következtetni arra, hogy éppen milyen jövő felé néz a kártya, hosszú élet, vagy csak egy pár évre lesz elegendő a teljesítménye, viszont, ha csak az utóbbi valósul meg, akkor kérdés, hogy mennyire. A teszteknél ugyanakkor minden esetben összevetettük a kártya teljesítményét a konkurens Nvidia GPU-jával szerelt MSI GeForce GTX 1060 GAMING X 6G VGA eredményeivel. Megpróbáltunk mindenféle hardveres limitációt megszüntetni játékok terén, így nem a legújabb Ryzen processzoral szerelt rendszerben végeztük el a teszteket (amíg a HPET driver nincs kijavítva, addig erre sok esély nem lesz), hanem az Intel 7. generációs Core i7 7700 processzora nyújtotta az alapot a VGA-nak. 

• Intel Core i7 7700

• Gigabyte AORUS Z270X-Gaming 5

• ADATA XPG DAZZLE 16 GB 2400 MHz CL 16 2x8 GB RAM kit

• be quiet! Dark Power Pro 11 750W PSU

• be quiet! Silent Loop 240mm

• be quiet! Silent Base 800 Window

• Intel 540s 120 GB SSD + Kingfast E-Drive Pro 120GB SSD

• Hitachi 7k1000.c 320 GB Sata II HDD + Seagate ST1000DM03 1TB Sata III HDD

• Windows 10 Pro x64 Creators Update – Build 15046

• 3DMark: Fire Strike, Fire Strike Extreme, Fire Strike Ultimate, Time Spy

• Battlefield 1 – DX12

• Mirror’s Edge Catalyst – DX11

• Witcher 3 – DX11

• Watch Dogs 2 – DX11

• Resident Evil 7 – DX11

• Doom – OpenGL és Vulkan

• Tomb Raider 2013 – DX11

• Rise of the Tomb Raider – DX11 és DX12

• Forza 6 Apex – DX12

• Forza Horizon 3 – DX12

• Furmark – „A halál bolyhos fánkja”

Az alábbi programoknál megpróbáltuk a lehető legtöbb beállítást maximálisra húzni, viszont néhány helyen kicsit vissza kellett venni, hogy reális értékeket kapjunk a kártya képességeiről. Az eredmények meglehetősen kiemelkedők, pláne egy ennyire jól árazott videokártyánál. Nem hiába, az idő megtette várt hatását a kártya árazásával kapcsolatban, és sikerült egy olyan remek VGA-t piacra dobni, ami végre a magyar piacon is megfizethetőnek számít.

Kezdjük a 3DMark méréseivel. Itt megemlíteném, hogy a pontszámok a grafikus kártya által elért számokat mutatják, nem pedig az összteljesítménynél kiírt számot.

Az ábra a sima Fire Strike tesztben csalóka, ugyanis akkora különbség nincs, amekkora a pontszámokban mutatkozik meg. 57 FPS versenyezik a 63 FPS-el, tehát valóságban a differencia nem mutatkozik meg annyira, mint ahogy ez a pontszámokban látható. 

 

Az érdekesség a dologban, hogy Extreme módban szintén 6 FPS különbség volt a két kártya között, csak ez esetben a 26 FPS versenyzett a 30-al.

Az ultra beállításokkal már kicsit más helyzet, itt ugyanis 13 és 16 FPS között ment a verseny, ami a GTX 1060 6G esetében éppen csak a folyamatossági küszöb felett, míg az RX 470 esetében már alatt ment. Tény, egyik kártya sem való 4K játékokhoz.

 

A Time Spy helyzete biztatóbb, ugyanis az előzőkkel ellentétben ez már DirectX 12 alapú (és hamarosan érkezik a Vulkan benchmark is) így a jövőbeni játékok megjelenéséhez ad egy viszonylag jó útmutatást a benchmark. Itt 28 vs 24 FPS-ről beszélünk, viszont megjegyeznénk, hogy a Time Spy teszt 2560 x 1440-es felbontásban fut, ha esetlegesen 1080p-re csökkentettük volna a felbontást 30 körüli értékekkel kellene kalkulálni, ami már jobban hangzik a 1080p-s FULL HD felbontás szerelmeseinek. 

 

A Battlefield 1 picit érdekes eset volt. Az AMD kártyák méltán híresek a DirectX 12-es teljesítményükről, ez pedig jól látható a diagramon is, ahol a kártya csupán átlagosan 3 FPS-el volt lemaradva jóval drágább riválisától. Itt rögtön a második, tankos misszió szolgált a benchmark alapjául - a pálya elejétől egészen addig mértünk, amíg társunkat le nem lövik szerelés közben.

 

A szintén Frostbite 3 meghajtású Mirror’s Edge Catalyst-ben már más a helyzet. Hiába ugyanaz a motor, és hiába ugyanaz a fejlesztőcsapat, mint a Battlefield 1 esetében, az RX 470 itt 17%-al marad el átlagosan a GTX 1060-tól. Hyper beállításokkal pedig a szakadék növekszik és 50%-os különbség alakul ki. 30 vs 60 FPS. Ebben persze közrejátszik a 1060 nagyobb VRAM-ja, és az a tény is, hogy ellentétben az előző címmel, ami AMD-re lett optimalizálva, a Mirror’s Edge Catalyst egy Nvidia cím. És nem ez az egyetlen ilyen cím a listában. Itt a The View körzetben szaladgáltunk Faith Connors-zal egy meghatározott útvonalon. 

 

A Witcher 3 szintén az Nvidiás játékok táborát erősíti, ahol rögtön a faluba érkezés és ott egy kisebb séta a házak körül szolgált a benchmark alapjául. A Hairworks be volt kapcsolva, viszont az ultra beállításoknál alkalmazott Hairworks élsimítást x4-ről x2-re csökkentettük a picivel jobb FPS érdekében. Geralt haja igazán képes megizzasztani minden modern GPU-t. Itt durván kerekítve 10%-os különbség volt tapasztalható.

 

Jöjjön a harmadik Nvidia cím a sok közül, a Watch Dogs 2. Az érdekesség, hogy a Witcher 3-hoz igen hasonló számokat produkált a két kártya. Itt minden a lehető legmagasabb beállításon volt, HBAO+ és PCSS árnyékok mellett, a környezeti tárgyak részletessége pedig 100%-ra volt húzva, így ne lepődjön meg senki, ha jobb értékeket kap játék közben, mint mi, nekünk nem az volt a célunk, hanem a kártyák izzasztása. A Deadsec bázisától a filmstúdióig való kaland szolgált a benchmark alapjának. Különbség 10%

 

Jöjjön végül a Resident Evil 7, ahol a benchmark a játék elejétől, ahogy kiszállunk az autóból egészen Mia hirtelen eltűnéséig tartott, amelyre a Baker házban került sor a cellájából való kiszabadítása után, pont még mielőtt az izgalmas dolgok kezdődnének. A játék grafikája összességében szép, de van szebb cím a piacon, cserébe viszont a Capcom remek munkát végzett optimalizálás tekintetében. A különbség majdnem 10%.

 

Ha pedig optimalizálás, akkor Doom. Ultra beállításokkal mértük le a kártyák képességét (elnézést, hogy nem Nightmare módban, de a különbség jelentéktelen lenne képkockaszámban) rögtön az első, ahol a ruha felvétele után az FPS stabilizálódásától mértük végig a pályán való bohóckodást egészen a pálya végéig. A különbség itt rendkívül magasnak látszik, amiben közrejátszik, hogy a játék csak OpenGL 4.3-ban fut, de erre jó orvoslás a Vulkan.

 

Ahol a GTX 1060 ugyan bukik egy pár FPS-t, viszont áttöri a játék által meghatározott 200 FPS-es limitet, és 354 FPS-re is felugrik. Több kiugró képkocka is volt közel ehhez az értékhez, ettől függetlenül megjegyeznénk, hogy a játék elméletileg 200 FPS-re van korlátozva. A magasabb szám pusztán a rendszer szabadságvágyának köszönhető. Érdekesség viszont az, hogy az RX 470 nemcsak, hogy szintén áttörte a 200 FPS limitet, de átlagban utolérte a GTX 1060 6 GB-ot. Brutális az az optimalizáció, amit az AMD kártyáin képes felmutatni a Mantle alapokon nyugvó Vulkan API.

 

A Tomb Raider 2013 ugyan már régebbi cím, de AMD-s, és itt használta a gyártó először a TressFX technológiáját, amelyet a folytatásban a TressFX 3.0 alapokon nyugvó Pure hair technológia váltott le. A különbség 12%.

 

Ellentétben az előddel, a Rise of Tomb Raider már Nvidia cím, ami DirectX 11 módban meg is látszódik. A több mint 20 FPS-es különbség is úgy jött össze, hogy az AMD folyamatos driver frissítésekkel próbálta behozni a riválist, régen a különbség ettől még nagyobb volt. Mi 25% különbséget mértünk. Reméljük, hogy a Pure hair csak Lara Croft haját rendereli, és egyéb más pontokra nem pazarolja a felesleges erőforrást. Ezt persze csakis amiatt reméljük, hogy a kártyák jobban teljesítsenek, nem kell itt egyből a rosszra gondolni. 

 

A különbség DirectX 12 módban már csökkent, habár meg kell említeni, hogy az alábbi módban a GTX 1060 teljesítménye egyenesen visszaesett, nem hiába pánikol az Nvidia, és kezdtek vadul a DirectX 12 optimalizálásokat tartalmazó driver írásába. Itt alig 10% a különbség, viszont lesz ez még kevesebb is… Jöjjenek az UWP címek, a két Forza.

 

A Forza 6 Apex a Turn 10 eredeti üdvöskéjének PC-re szánt Freemium változata, ahol mikrotranzakciókon keresztül tudunk pályákat és autókat vásárolni. A játékban az Abu-Dhabi mellett található Yas Marina pályán köröztünk egy McLaren P1-el. A 144 Hz-es monitorok tulajdonosai örülhetnek a képkockaszámok láttán. A beállítások mindenhol maximálison voltak, az élsimítás pedig x2-n. 10% a különbség.

 

A PlayGround sandbox üdvöskéje a Forza Horizon 3 pedig lehet, hogy a piacon lévő autós játékok közül játékélményben kiemelkedik, viszont optimalizáltság terén volna még mit javítani a címen. A játékot maximális beállítások mellett teszteltük a pálya egészét körbe-autókázva egy Ferrari 599XX-ben ülve, amelyet csak limitált ideig lehetett megszerezni a #ForzaThon keretében. 28% volt a különbség. Ebben persze közrejátszik a VRAM mérete is. 

 

Egy kisebb túlhajtásnak köszönhetően pedig még jobb eredményeket is ki lehet csikarni a kártyából. A majdnem 130 MHz-es magórajel emelésnek és a 200 MHz-es memória boostnak köszönhetően a kártya nagyon közel teljesített a GTX 1060 6 GB-hoz.

 

A különbség immáron csak 2 FPS-re csökkent le a Time Spy alatt, ha pedig ez nem volna elég, nézzük meg a Rise of the Tomb Raider-t DX12 alatt…

 

… ahol az RX 470 majdnem, hogy teljesen beérte az 1060-at, pusztán minimális leheletnyi különbségre szorítva a képkockákat átlagosan nézve.

A kártya pedig nem mellesleg még VR kompatibilis is, igaz, éppen csak a minimális szintet súrolja a Steam benchmark programjában, de legalább kompatibilis.

 

Ezek az eredmények egyszerre meglepők és szépek is, de hol van a buktató? Az most következik. Hiába a Twin Frozr 6, a kártya meleg, akár 75°C-ra is felemelkedhet a hőmérséklet, amely magas ventilátor fordulatszámot eredményez (70%), ergo hangos lesz teher alatt a rendszer. Ezzel ellentétben a GTX 1060 egy esetben sem érte el azt a kritikus hőfokot, ami felett bekapcsoltak volna a TORX 2.0 ventilátorok. A fogyasztás szintén picit vérző pont a riválishoz képest, ugyanis hiába az egyforma besorolás TDP-ben, ha az RX 470-el az összfogyasztás 320 W volt, míg GTX 1060-al csak 220W. A fogyasztás többször is újra lett mérve, a műszer ténylegesen ennyit mutatott. Ha pedig az OC-t is beleszámoljuk, akkor laza 360 W-os fogyasztásra számíthatunk. Ebben a mérésben nagy segítségre volt a Luke Lafreniere által csak a „halál bolyhos fánkja”-ként emlegetett Furmark, amely nemes egyszerűséggel a videókártyát hivatott teljes mértékben leterhelni, hogy azok a maximális fogyasztásukat produkálják. Aki kíváncsi, annak megemlítenénk, hogy a GTX 1060-al túlhajtva 260W-ot fogyasztott a rendszer összességében. 

 

Ami pedig ezt is képes felülmúlni az az AMD driver működése, vagy épp nem működése. A driver ugyan a korábbiakhoz képest jelentős teljesítménynövekedést hozott, viszont a Crimson bevezetése óta jelen van egy olyan hiba, amely rengeteg felhasználót érint, ez pedig a driverek random visszaállása egy korábbi verzióra. Mi frissen telepítettük a rendszerre a 17.2.1—es drivert úgy, hogy korábban nem volt rajta másik AMD driver, hosszas tesztelések után viszont a driver gondolt egyet, és visszaállt a 16.6-os verzióra. Felhasználónként változik, hogy éppen mire áll vissza a driver, viszont egy biztos, rendkívül irritáló hiba.

Az RX 470 egy különösen jó kártya, pláne, ha azt vesszük figyelembe, hogy az esetek többségében csupán 10%-os különbség volt a GTX 1060 és az RX 470 között. Árban ez a különbség nem 10%, hanem 35%. Igaz, a VRAM mérete és az alacsonyabb fogyasztás csábítóbb lehet a jövőre való tekintettel, viszont a 35%-os különbség még így sem teljesen indokolt. Ennek következtében árát tekintve az MSI RX 470 4G Gaming X egy olyan kártya, amely sikít, hogy őt vegyük le a boltok polcairól és legyünk boldog gazdája. Jövőre való tekintettel a kártya 1080p-s felbontásban valószínűleg az elkövetkezendő években remek vételnek fog számítani, és bőven a játszhatósági keretben fogja tartani a felhasználókat, pláne, ha túlhajtjuk. Ami kisebb limitet jelenthet, az a 4 GB VRAM, de ezt könnyedén orvosolhatjuk azzal, hogy a 8 GB-os modellre ruházunk be. Az MSI kártyája a remek hűtésnek, a kiváló dizájnnak és a gyári túlhajtásnak köszönhetően pedig különösen jó vételnek számít a maga 70 000 forint alatti árával és 3 év gyártói garanciájával, melyet webshopunkban és üzletünkben meg is vásárolhattok!

A terméket az MSI európai képviselete biztosította számunkra, melyet ez úton is szeretnénk nekik megköszönni! (a teszt elkészítésében közreműködött a rendszerigeny.hu csapata)